Ez az átalakítás mondhatom mély nyomot hagyott az építőkben. Most nem az anyagi részére gondolok (ami nem volt), legalábbis az építők ebből nem láttak semmit, hanem a kaotikus tervezésről, a rossz szervezésről, a gány kivitelről. (Na, ebben az utóbbiban bőven volt részünk.)
Történt ugyanis, hogy a 2. autót már a korábban is említett, alig megbízható társam hozta, ami egy "céges autó". Az lett volna a lényeg, hogy az autó megfelelő ellenszolgáltatásért megépül a tv műsorban, ahogy ezt Karotta mondaná, két tévés majom közreműködésével.
Ez persze hatalmas reklámot jelentene az építtető cégnek, ha az ORTT engedélyezné a műsor közbeni céges logók, nevek elhangzását, megjelenítését.
Na már most a legtöbb csatornán, még a Híradóban is, kitakarják a tudósító riporter mögött lévő neon reklámot. Ez volt az egyik probléma....
A másik Winkler Robi volt, aki megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó aszisztálni ehhez a guruló reklámhoz. Kivételesen egyetértettünk abban, hogy a végtermék látványterve kifejezetten "érdekes"!
Megszületett Winkivel a megállapodás, az autót elkészítjük, lefényezzük, logók, nevek és még 1 pár ízléstelenség nélkül, majd ezeket mi utólag pótóljuk, a film leforgatása után.
Aha, csak közben jöttek még apróbb érdekességek. A T2-es buszt, érthetetlen okokból, a kárpitosunktól vásárolta meg a cég, aki rögtön az elején visszakérte a teljes kárpitozott belsőt, mondván nekünk az úgysem kell (akkor tényleg úgy gondoltam, hogyha fizetnének sem tenném be ezt a békazöld kuplerájt a buszba, de ez a végére megváltozott).
 |
 |
 |
Fontos szempont volt, hogy a teteje nyitható legyen, nagy zene, bár, monitorok, stb. legyen benne. A zenével kapcsolatban, szerintem egész jót találtunk ki, legalábbis látványosat. Mi Vezúvnak hívtuk, 4 mélynyomót beépítettünk egy hifi installba, amelyet a társaság, mintegy saját örömére, arcképének lenyomatával díszítettünk.
Fogj egy arcot, nyomd bele a félig megkötött gipszbe, száradás után kend be leválasztógéllel, majd jöhet rá a műgyanta némi szövettel.
Tehát ötletben nem volt hiány, csak a szájíz volt rossz.
Elkészült a fényezés, ami Karotta szerint meggyes-vaníliás cukorkára emlékeztet. Bekerültek a kiegészítők, minden rendben, egy pár apróságtól eltekintve.
A támogatótól kapott felni és gumi igaz, hogy nagyon jól nézett ki, de olyan szinten beleért a kasztniba, hogy megállás után tömény gumiszag csapta meg a közelben lévők orrát.
Az alsó kirakatüveg vastagsága egy picit el lett méretezve (súlyával együtt), helyére kerülvén szó szerint megbillent a busz.
A tetőmonitorok fele már akkor sem működött, amikor megkaptuk, a busz motorja egy ruppót nem ért, a váltóval együtt, a kárpitról nem beszélnék (a régi tulaj kreálta).
A végére elkészült egy rendkívül látványos valami, iszonyú műszaki állapottal, amit a TotalCaros fiúk, rendkívül választékosan, értékeltek is. :-)
