Zsigulimo

Ahhoz, hogy a határidőnket tartani tudjuk, ideje utánnanézni mi is van hátra. A fényezés kb egy hét múlva elkészül és mivel a belsőrésszel nem tudunk haladni, amíg a külső munkálatok nincsenek kész, úgy golndoltuk, a külső kiegészítők beszerzésében lépünk egy nagyot.
Nem gondoltuk, hogy ez problémát okozhat, de persze mint Magyarországon minden, ez sem ment simán. A mai autóalkatrész kereskedők azokat az alkatrészeket tartják csak, amit biztos, hogy rövid idő alatt elvisznek.
Valljuk be, a Zsiguli, ha nem is a divatból, de a mindennapokból kezd kiszorulni, ha valaki autót választ. Ami a mi nagy szerencsénk, hogy minden korszaknak, autótípusnak meg van a maga kis tábora, akik akkor sem szabadulnának meg kedvencüktől, ha rájuk tukmálnák a Lottó ötöst. A mi nyertesünk a Zsigulivirtuóz Rónai Márton. Ha valakinek a felvezetés után már az úriember nevét vési a Google keresőjébe, ne tegye, csak írjon Indiánnak és már megy is a kontakt. Ami az elérzékenyültségig meghatott minket, hogy 25 évig tartottak fent egy raktárat, ami csupa csillagokkal és CCCP felségjelzéssel ellátott alkatrészeinket tárolta. Szerintem a képek magukért beszélnek. Visszatérve a fényezésre: Janit, a fényezők főnökét kérdeztük, hogyan is állunk most, a választ a mellékelt képen láthatjátok.

További képek >>

Napról napra szebb a „kicsikénk”, és ma sem maradhatott el egy új arc felbukkanása. Elég furcsa minden nap bemutatkozni a kivitelezőknek. Valószínű Jani „Embergyárat üzemeltet”, és annyi segítő kéz van a tarsojában, hogy sosem fogy el.
A gépi nagyüzemi csiszolást lassacskán felváltja a kézi finomítás, amihez a mai napi munkásporciónk professzionálisan ért is.

Hosszasan mutogatja hogy hol van benne 1 miliméter és hogy mit hogyan fog megoldani. Hiába is mondanánk neki, hogy az az 1 miliméter az új autókban is jelen van, mint eltérés, ő maximalista és már nyúl is az analóg gyaluért, hogy tüstént orvosolja a borzalmas hiányosságot.


Hosszas keresgélés után ráleltünk a már fillerezésre kész gépháztetőre, de ami kíváncsiskodásra ad okot, hogy vajon hol lehet a csomagtér-tető. Nem akartuk, hogy a srácok elveszítsék a fonalat, ezért nem faggattuk őket, idővel úgyis előkerül minden (reméljük)!

További képek >>

Ahogy telik az idő, folyamatosan új arcokat vélünk felfedezni az autó körül. Mindenki gittel, csiszol, méreget alul, felül, oldalt, sőt még az autón is. A gittes tégelyek csak ürülnek, de hála a jó alapanyagnak, csak a hossz miatt sok az anyagfelhasználás. Régóta foglalkozunk fényezéssel, de a srácok még nekünk is tudnak újat mutatni: paszták, kencék, spéci gittek. Higgyétek el, ez már űrtechnológia. Nosztalgikus ez a 20. nap, de mint minden munkával töltött idő, hamar elrohan és érezhető, hogy nem az utolsó alapozó napot töltöttük a műhelyben.

További képek >>

A fényezővirtuózokkal már nem lehet probléma, mostmár csak mi hibázhatunk, ha nem megfelelő színt választuk a négy keréken futó százlábúnknak. Jani, a túlvilági fénnyel megvilágított glóriás úriember, a színkártyával igencsak tovább nehezíti a dolgunkat, mert csak egyet választhatunk és túl nagy a választék. A gondolatunk a retro piros és az elegáns hófehér között ingadozik. A fiúk az előkészítéssel jól haladnak, de a tető nehézségei miatt még van néhány gondolatnyi időnk, hogy mélyebbre süllyedjünk a színek világában, sok pro és kontra felvetéssel. Az összes szín és a keverőfal összes termékének megtekintése után egyértelmű és biztos döntésünk: FEHÉR. Hiszen megint divat a fehér, lásd Volkswagen konszern. És kellő fricskának érezzük, hogy nem csak egy Q7-es lehet hófehér króm kiegészítőkkel, hanem egy ’84-es 7 méteres orosz rugóstacsi is.

További képek >>

Végre kezdetét vehette a fényezés előkészítés! Ilyenkor a gittelést, csiszolást végző alany miliméterenként megismerkedik a felület hiányosságaival, és ugyan a Attila a lakatosunk igen alapos, mégis rengeteg hibát kell orvosolni fényezőinknek (mégiscsak egy teljesen új karosszériát épített). Három serény kéz ugrott neki nyúlánk kis kedvencünknek, és néhány óra után tisztán látszik, hogy jó kezekbe került szemünk fénye. A srácok persze az újdonság lendületével és széles mosollyal kezdtek neki a munkának. Kiváncsian várjuk, hogy a lelkesedés vajon fennmarad majd a második héten is. Mindig is tudtuk, hogy egy operatőr egy-egy jó képért mindenre képes, de Dani most túllőtt a célon, mert a daruról ugrás után olyan szerencsétlenül érkezett, hogy azóta is látványosan sántít.

További képek >>