Úgy döntöttük, hogy itt az ideje hosszabb távon is megmérettetni a Zsigulimo-t. Irány Debrecen!
Na, persze jobb félni, mint megijedni, ezért biztonsági autónak csatlakozott a Limo-hoz Andi VW-je Indiánnal az anyósülésen.
Az autó súlyterhelését jókedvű futball rajongókkal oldottuk meg, az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, de a mindent elsöprő hangulat feledtette a rossz útviszonyokat.
Első állomásunk Gyöngyösön volt egy Pizzériában, ahol elfogyasztottunk egy fantasztikusan finom ebédet, s rögtön rájöttünk, hogy a Zsigulimo-val nem lehet inkognitóban utazni.
Nem túlzás, úton-útfélen felismerték az autónkat, amit valószínűleg a Fókuszbeli szereplésének köszönhetünk, na meg annak, hogy méretei miatt igen nehéz "elmenni mellette".
Következő állomásunk a benzinkút, megitatjuk a lovakat. Eddig 90-100 km/óra sebességgel haladtunk, mert ugye a bejáratós motort kímélni kell.
Még egy gyors szarvastesztre is volt időnk a kútnál - kicsit másképp (Jagerm.), és tovább falljuk a kilométereket, azaz fallnánk, mert sajnos előttünk történt egy biciklis gázolás, amihez mentőhelikoptert kellett hívni.
Várakozásunk alatt igen sok autóssal ismerkedtünk meg és még több elismerést zsebelhettünk be.
Borongós utunk során rá kellett jönnünk, hogy van még egy csomó hiányosság a Zsigulimo-ban: pl.: a WC :-), meg a paraván, de ezt Andi egy zsebkendővel helyettesítette, amíg a fiúk az út szélén tevékenykedtek.
Az eső továbbra is szakad, de végre odaérünk.
Srácokat kitesszük és amíg ők rekedtre kiabálják magukat, mi felfedezzük a környéket, valamint csinálunk 1-2 képet esővédett helyen.
A sportesemény lezajlott, utasaink aránylag egyben előkerültek és ekkor ütött be a krach, kiégett a bal hátsó lámpa, mit kiégett, felrobbant egymás után kétszer. Dombon ülő vadászkutya legyek, ha tudom miért (azóta sincs semmi baja).
Szerencsére a kútnál kaptunk izzót, valamint lehetőséget, hogy kicseréljük (fedett helyen).
Míg Indián és Imi izzót cseréltek, Peti önállósította magát és segített tankolni.
Indulunk haza, de még előbb sort kerítettünk Tiszafüreden egy vacsorára, ami az ebédhez hasonlóan hihetetlenül finomra sikerült.
Innen is üdvözöljük vendéglátóinkat és köszönünk szépen mindent (türelmüket is)!
Mindenkinek jó szívvel ajánljuk, ahogy a gyöngyösi pizzériát is.
Utunk hátralévő részén már egy kicsit hallkabb volt a társaság, egyre kevesebbet ugrált ütemesen a Zsigulimo hátulja.
Apropó Zsigulimo: 477,7 kilométert tekertünk bele, erős igénybevétel mellett! :-)
Sikerült, hazaértünk, hajnali 2 óra. Elégedettséggel vegyülő büszkeség tölt el minket. A két izzócserén kívül más nem volt, de rájöttünk, hogy a belseje még korántsincs készen.
Vannak hiányosságok, de ezek inkább kényelmi szempontokat szolgálnak.
Hamarosan korrigáljuk.
