Végre eljutottunk idáig, Attila beállítja az ajtókat, valamint beragasztja az oldalszélvédőket.
Kicsit problémás volt, reméljük nem lesz gond!
Nem győzzük hangoztatni, járatlan ösvényt taposunk, így folyamatosan arra számítunk, hogy megbotlunk egy kiálló gyökérben.
Attila a ragasztandó felületeket lekezelte, majd óvatosan behelyeztük az ablakot a keretbe.
Nem kevés vívódás volt ezzel az egyszerű művelettel, napokig vitatkoztunk, hogy melyik legyen előbb: a fóliázás vagy a ragasztás.
Végülis eddig beigazolódott Indián gondolatmenete.
Rendkívül látványos eleme a Zsigulimonak, kinézetre még 50 cm-t nyújtott rajta! :-)
Egyedül Lili (máltai eb) volt nyugodt a művelet alatt, de a végére még lakatos mesterünk is elengedett egy fél mosolyt, jelezve, úgy gondolja, minden rendben.
Az összekaszabolt sörcsapoló gép is életre kel, gyors nyomáspróbal és már csak egy jó nagy adag önuralom ment meg a friss sör csapolásától.
Asztalosaink még mindig a 3. számú szekrényt fabrikálják, egyáltalán nem bíztatnak, hogy kész leszünk határidőre. :-(
Indiánt azért vígasztalja, hogy nagyon dögös lett az üveg mögé rejtett ledes világítás.
Kis finomítás és már a tetőkárpit sem lóg bele! :-)
